Töltsük fel szervezetünket télire!

Töltsük fel szervezetünket télire!

Közeleg a hideg és nyirkos idő, ami sajnos kedvezhet a különféle megbetegedéseknek. Itt az ideje felkészíteni szervezetünket és immunrendszerünket ellene! Ha kellőképp ügyelsz arra, hogy szervezeted minden szükséges vitamint megkapjon működéséhez, az mindenképpen kedvezően fog hatni szervezetedre. A következő vitaminokkal és ásványi anyagokkal hatékonyan segíthetsz szervezetednek a különféle nyavalyákat elkerülésében…

C-vitamin

Az egyik legfontosabb vitamin szervezetünk számára, vízben oldódó vitamin. Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így azt táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Amennyiben ez nem történik meg, hiánytünetek alakulhatnak ki. A természetes C-vitamin megtalálható citrusfélék gyümölcseiben, mint például a citrom, narancs, grapefruit, valamint bogyós növényekben, zöldség és főzelékfélékben, ilyen a paradicsom, paprika, kelvirág, burgonya és még sok egyéb növény termése. Magas C-vitamin tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyó teát iszunk.

D-vitamin

A D-vitamin/hormon az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van. Hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti. Egy zsírban oldódó vitamin, melynek egyik legfontosabb szerepe, hogy a szervezetünk számára egyik legfontosabb ásványi anyag, a kalcium felszívódását és beépülését segíti. A D-vitamin a napfény hatására az emberi szervezetben képződő, vagy oda táplálékkal bekerülő elő anyagból, több lépcsőn keresztül a májban és vesében aktiválódik. Forrása a vitaminban gazdag élelmiszerek, például a tojás, a tejtermékek, a halolaj és a máj is, illetve a megfelelő mennyiségű ‘napozás’. Ezért fontos, hogy ragadjunk meg minden olyan alkalmat, akár egy kis kirándulás, akár csak egy napfürdőzés révén, amikor napsütéses időjárás van a téli napokon.

Cink

Cinket csekély mennyiségben ajánlott fogyasztani, de mégis elengedhetetlen szervezetünk működéséhez.
Legfontosabb szerepe talán a sejtek határoló hártyájának, vagyis a sejtmembrán integritásának fenntartásában van. Cink nélkül a membrán sérülékennyé, és a káros hatásokkal szemben kevésbé ellenállóvá válik, amely a sejt életképességének nagymértékű csökkenését vonja maga után.
Számos enzim működéséhez is szükséges. De a cink ugyanígy részt vesz a nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetének helyes beállításában is.Emellett az inzulin térszerkezetének megfelelő stabilizálása is cink jelenlétéhez kötött. Így áttételesen részt vesz a vércukorszint szabályozásában. Az egészséges spermiumok kialakulása szintén cinkhez kötött.Ételek, melyeknek magas a cinktartalma: osztriga, kagyló, búzacsíra, szardínia, dió, csirkehús, garnélarák, parmezánsajt,napraforgómag

Szelén

A szelén pótlása segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, antioxidánsként pedig a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, a stroke, az asztma, a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti. Számos kedvező tulajdonsága mellett, a téli időszakban leginkább a szelén ANTIVIRÁLIS hatását élvezhetjük.

Szelén a legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek – elsősorban a vaj -, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A brokkoli különösen sok szelént tartalmaz.

 

Napi serkentő, melyet akár otthonában is nevelhet.

Napi serkentő

Hosszú utazás Afrikából a világ több vidékén át.

Legtöbbünk egyik legfontosabb reggeli szeánszának és napindítójának, a kávénak útja elég kacifántosan alakult a történelem során, mire mindennapjaink részévé vált.

A kávécserje, coffea arabica és robusta útja Afrikában kezdődött. Az etióp felvidék, Kaffa régióját lakók rájöttek arra, hogy a kávécserje bogyóinak élénkítő hatása, azok magvaira vezethető vissza. Ettől kezdve a bogyókat nem elrágták, hanem széttaposták a magokat, majd állati zsiradékkal keverték össze, hogy háborús időszakokban profitáljanak annak fehérjében gazdag, élénkítő hatásából. Mióta kultúrnövénnyé vált, elterjedt a világon, számos trópusi és szubtrópusi helyen termesztik, az úgynevezett kávéövben.
Örökzöld növény. Természetes élőhelyén kis fa, akár 15-18 m magasra is megnő, a termesztett helyeken azonban cserjévé nyírják, mivel így egyszerűbb szüretelni, s többet terem. A kávébabok a termések magvai, melyek kb. 1 évig érnek a kávécserjén. Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen különleges íz, ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés során kapja meg. A kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) virágai csak néhány óráig virágoznak, és jázmin illatuk van.

A bogyók sárgás vagy vöröses színeződése az érés jele. Ekkor kezdik a babokat kézzel szüretelni, mivel egy ágon érett és éretlen bogyók, sőt még virágok is találhatók, ezért aprólékos munkát igényel. A kávéfeldolgozókhoz a babok viszont már a bogyó védő héja nélkül érkeznek meg: a héj eltávolításakor a babok kinyerésének kétféle módja ismeretes. A száraz eljárási mód nagyon egyszerű: a bogyókat száradási céllal kiterítik a napra. Mihelyst a gyümölcshús víztartalma elszivárog, a hántológép megszabadítja a babot a bogyó maradék héjától. A nedves feldolgozás jóval körülményesebb és több időt is vesz igénybe. Éjszakára víztartályokba áztatják a babokat. Az érett bogyók felpuffadnak, majd összeesnek, míg az éretlen babok a vízfelszínén úszkálnak, és így másnap reggel könnyen leszedhetők. Az így megmaradt babok színe világoszöld, pörkölés után finom sav és teljes aroma jellemzi őket. Ennek a folyamatnak az eredménye a zöld színű kávébab, melyet mindezek után nagyság és súly szerint osztályoznak, majd útnak indítanak a szerte a világon megtalálható kávéfeldolgozókhoz. Innen pedig ezen manufaktúrák és feldolgozó cégeken keresztül hozzánk a fogyasztókhoz.

Amennyiben kedvet érez hozzá, könnyen nevelhet magának kávé saját növényt az ember. Kertészetekben is beszerezhető akár, de magvetéssel is szert tehetünk saját kávé cserjére.

Kokedama. Készítsünk mohagolyót!

Egy kis unaloműző rossz idő esetére – készítsünk mohagolyót!

Nemrégiben megjelent hazánkban is egy új trend a szobanövények dekorációs felhasználásánál. Szülőföldje Japán, az irányzat neve pedig Kokedama. Neve a “Koke” azaz moha, és a “dama” azaz labda vagy golyó szóösszetételből származik.
Lényege, hogy gyakorlatilag kiszabadítja a növényeket a virágcserepekből és nedvességet tárolni képes mohagolyóba helyezi. A mutatós gömböket függő díszként, vagy tálba állítva is elhelyezhetjük.

Mivel a moha nem kedveli a közvetlen napfényt és folyamatosan nedvesen kell tartani ezért a lakás azon részébe ideális, amit amúgy szobanövényeink kevésbé szeretnek. Kevésbé fényigényes és vízkedvelő növényekkel lehet sikeres a próbálkozásunk, de kiválóan alkalmas hagymás növények virágoztatására is.

Elkészítése egyszerű, az alábbiakra lesz szükségünk hozzá:
– moha
– kókuszrost vagy tőzeg
– virágföld
– zsinór vagy drót
és nem utolsó sorban a beleültetendő növény vagy virághagyma.

Keverjük össze a kókuszrostot vagy tőzeget 70-30% arányban a virágfölddel. Nedvesítsük be és kicsit gyúrjuk össze. Ezt a keveréket a növény gyökere vagy a hagyma köré osszuk el, formáljunk gömböt belőle. Ezután tekerjük be mohával, majd fogassuk össze a dróttal vagy zsinórral. Lehetőleg olyan kötözőt használjunk, ami a nedvesség hatására nem foszlik szét. Ha elkészült a laszti, helyezzük el a kívánt módon, ha függesztjük, kössünk rá erre alkalmas rögzítőket.
Locsolása egyszerű, hetente kétszer áztassuk be 5-10 percre, majd csöpögtessük le mielőtt visszakerül lakhelyére. (kép forrása: makeandmary)

Gondoljunk télen a madarakra! Madárkalács készítése otthon

Madárkalács készítése otthon

Madárkalács készítése otthon..  Megjöttek az első fagyok, el kell kezdenünk etetni a madarakat. A boltban vásárolhatunk különböző magkeverékeket, de a madárkalácsot mi magunk is elkészíthetjük..

Hozzávalók: marhafaggyú, különféle magok

A faggyút apróra vágjuk, ezután lábasba tesszük és elkezdjük főzni. Miután levettük a tűzről, beletesszük a magokat és jól elkeverjük. Annyi magot teszünk bele, hogy szépen formázható legyen. A hűlés során a faggyú hamar elkezd megkötni. A masszát az előkészített formákba tesszük. Lehet használni mézeskalács kiszúrókat vagy szilikont a formázáshoz. Érdemes bele egy lyukat szúrni például szívószállal vagy hurkapálcával, hogy utána fel tudjuk akasztani majd. Ezután a formákat a hűtőbe tesszük, hogy dermedjenek. Miután megkeményedtek óvatosan kinyomjuk őket a formából. Máris fűzhetjük bele a madzagot és már akaszthatjuk is ki a fára.

Maga a faggyú elég erős szagú, érdemes a szabadban elkészíteni, ha van rá lehetőség

Golgotavirág – számos ehető gyümölcs csoda

 Golgotavirág

Tudtad, hogy a golgotavirágok termése közé tartozik számos ízletes gyümölcs is?

Az egyik legismertebb a maracuja. Maga a virág onnan kapta a nevét, hogy egyes részei Krisztus keresztútját szimbolizálják:

a három bibeszál a három szög, amikkel Jézust a kereszthez szegezték;
a bibe az ecettel átitatott szivacs;
a nyeles magház a kehely, amit ki kellett innia;
az öt portok az öt sebhely;
a 72 szálból álló sugárkoszorú a töviskoszorú 72 tövise;
a hármasan szeldelt lomblevél a lándzsa hegye;
a kacs a korbács.

A golgotavirágok a hibrid fajokkal együtt több száz fajt számlál. A legtöbb faj hazája az Amerikai Egyesült Államok déli része és Mexikó, de egészen Brazíliáig őshonos. Kúszó szárú, csavarodó kacsokkal kapaszkodó évelő; tövükön fásodó indái Dél-Amerikában a 80 m hosszt is elérhetik. A fajok többsége fáról fára kúszó, tipikus liánféle, de van közöttük félcserje, sőt, kisebb fává terebélyesedő faj is. Jól tűrik a napot, de félárnyékos helyen is szépen díszlenek: verandák, ablakok mutatós árnyékoló növényei.

Tartásuk egyszerű; a törődést, gondoskodást intenzív növekedéssel és sok virággal hálálják meg. Az ehető gyümölcsű fajták termése az ínyencek igazi csemegéje. Hazánkban csak kevés faj telel át szabadban, így hűvös helyen teleltetni kell. Hajtásról szaporíthatjuk.

Fától az olajig, avagy az olíva, a folyékony egészség

Olívaolaj a folyékony egészség | GardenStar.Hu

A Földközi-tenger keleti medencéjének partvidékein őshonos egy fafajta, amely a történelem során már a legősibb kultúrákban is fontos szerepet töltött be. Olyannyira, hogy a régmúltban Homérosz egyszerűen csak ‘folyékony aranynak’ nevezte. Ez a fa nem más, mint az olajfa, amely örökzöld, fa vagy cserje. Magassága ritkán haladja meg a 15 métert, többnyire 8-15 méter. Törzse egyenetlen és bütykös. Levelei ezüstös zöldek, nyúlánkan hosszúkásak: 1–3 cm szélesek és 4–10 cm hosszúak. Virágai kicsik és fehérek. Olajbogyónak, olívabogyónak vagy egyszerűen csak olívának nevezett csonthéjas termése 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú.
Talajára nem igényes, szereti a napos helyet, a szárazságot jól tűri. Hazánkban leginkább dézsás növényként fordul elő, mert éghajlatunkon a hidegebb mínuszokat nem bírja ki szabadtéri tartásban.

Termését számos módon hasznosítják, de legfontosabb feldolgozási módja az olívaolaj előállítása. Az olívaolaj az olajfa (Olea europaea) csonthéjas terméséből, az olajbogyóból mechanikai úton (préseléssel) előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű, szobahőmérsékleten folyékony növényi zsiradék. A mediterrán konyha egyik alapvető hozzávalója. Napjainkban Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban készítik a legtöbb olívaolajat. Nem keverendő össze a préselés után visszamaradó olívapogácsából (törköly) oldószeres kivonással készülő olajjal (olívapogácsa-olaj vagy Sansa-olaj), amely az olívaolaj olcsóbb és gyengébb élvezeti értékű helyettesítő terméke. (Írásunk a kép alatt folytatódik)

Csodaszer a kertből. Gondolta volna?

Csodaszer a kertből. Gondolta volna?

Gardenstar.Hu | Kertészeti webáruház| Faiskola 

Megannyi gyógyhatás egyenesen a kertből, vagy bármelyik zöldségestől… Mindennapjaink egyik legelterjedtebb zöldsége a paradicsom, amely tulajdonképpen – legalábbis botanikai jellemzőit tekintve – nem is zöldség, hanem gyümölcs.

A paradicsom őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. század végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik. Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők.

Kevésbé ismert, hogy nem egynyári növény, mint ahogy hazánkban tartják (mint ahogy a paprika sem), trópusi hazájában évelő kúszónövény. Fajtától függően 40-260 centiméter magasra nő, átlagban 150 centiméter magas. Termése 1-100 dekagrammig változó nagyságú lehet.

Számos hasznos élettani hatása ismert, lássuk csak a teljesség igénye nélkül, mire is jó a rendeszeres fogyasztása…

A paradicsom rengeteg antioxidánst tartalmaz, így nem csoda, hogy mint csodanövény tett szert nagy népszerűségre a szépségiparban, hiszen öregedésgátló hatással bír, és védi a bőrt a káros UV-sugaraktól is.

A benne található kálium mennyiségnek köszönhetően hatékonyan csökkenti a vérnyomást, ám ehhez napi fogyasztása javallott.

A paradicsomban található likopin nemcsak a bőrre van kiváló hatással, de a rákmegelőzésben is segít, melyet akkor sem veszít el, ha nem nyersen, hanem főzve fogyasztjuk.

Magas A-vitamin tartalma miatt jótékony hatása van a látására és segít megelőzni a farkasvakság kialakulását.

Csökkenti a rossz koleszterint, és védi a szívet: a paradicsomban található likopinnak köszönhetően segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, és csökkenti a vér triglicerid szintjét.

Magas folsavtartalma miatt kismamáknak is ajánlott, magzatvédő hatása miatt. Ehhez azonban naponta kell fogyasztani.

Immunerősítő hatású, ugyanis egy pohár paradicsomlé fedezi a napi C-vitamin szükségleted 74%-át, és némi A-vitamint is tartalmaz, hatékonyan veszi fel a harcot a szabad gyökökkel szemben.

A paradicsom kitűnő vértisztító hatással bír, és védelmet nyújt a vérrögök kialakulása ellen.

Egy japán kutatás arra az is rámutat, hogy azok, akik gyakran esznek paradicsomot, kisebb eséllyel lesznek depressziósak.

A paradicsom fogyasztásával kapcsolatosan is érdemes kicsit elkalandozni a hagyományos magyar konyhában megszokott sablonoktól. Próbáljuk meg kiváló és pikáns fűszeres szószokként elkészíteni, ezeket akár téliesíthetjük is a kamránkban. Hideg zölséges levesekben, például mint a gazpacho, illetve a manapság divatos zöldséges smoothie vagy friisítő koktélok formájában. Kiváló lehet nasinak is, aszalványként, ropógósra szárítva. rengeteg jobbnál jobb recept lelhető fel a témában érdemes próbálkozni.

Ne legyünk tehát rest, akinek lehetősége van és kedvet érez a kertészkedéshez, tartson 1-2 tő paradicsomot otthon!

Amennyiben kipróbálná magát kertészként, talál néhány igazán érdekes és újfajta paradicsom vetőmagot webáruházunkban –>>.

Apró kék finomság – a mézbogyó

Gardenstar.Hu | Kertészeti webáruház| Faiskola

A mézbogyó

Hazánkban is egyre több helyen kapható ez a loncfélék családjába tartozó, kb 1,5 méter magasra növő cserje. A Távol-Keleten mindenfelé termesztik, különösen népszerű Japánban, ahol hasukappunak hívják.

A növény az enyhén savas talajon érzi jól magát, és akár a mínusz 40 Celsius-fokot is túléli, érdemes a mi klimatikus viszonyaink mellett nevelni. Hosszúkás, kék színű, édes, mézillatú gyümölcse nyár elején érik. Termését fogyaszthatjuk frissen, és elkészíthetjük befőttnek, esetleg aszalhatjuk későbbi fogyasztásra, vagy felhasználhatjuk sütemények, fagylaltok ízesítésére is, tehát gyakorlatilag felhasználásának csak képzeletünk szab határt. Japánban egyik fajtája annyira népszerű, hogy még fagylaltot is készítenek belőle. Táplálkozási értékét magas antioxidáns- és vitamintartalma adja.

Betegségei és kártevői nincsenek, talajjal és ápolással szemben nem igényes így termesztése egyszerű. Kedveli a félárnyékos, nedves helyet, itt megfelelően fogja érezni magát, így mint dísznövény is használható olyan helyen, amit más növények kevésbé kedvelnek. Látványos termései miatt díszbokornak is ültetik. Illatos virágát a méhek is kedvelik. Amennyiben kedveljük az extrább, hazánkban nem szokványos gyümölcstermőket, mindenképpen szerezzünk be egyet!

A vörös vitaminbomba

Gardenstar.Hu | Kertészeti webáruház| Faiskola

A cékla, más néven céklarépa, ritkábban vörös répa, régóta ismert salátanövény, és egyben az egyik legegészségesebb zöldségünk, bár sajnos méltatlanul alul értékelt napjainban.
A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, már i. e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a 17. században vált ismertté. Lippai János a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern, étkezést szolgáló fajták a 19. és a 20. században terjedtek el.

Kimagasló az antioxidáns tartalma és mellette ásványi anyagokban is bővelkedik, sok vasat, kalciumot, magnéziumot tartalmaz, emellett vitamin tartalma is kimagasló. Sokan csak savanyúság formájában fogyasztják, de kiváló grillezve húsok mellé köretnek, vagy salátába nyersen lereszelve, a frissen facsart céklalé pedig egyenesen kincset ér.

Néhány tipp, miért fogyasszunk céklát egészségünk megőrzése végett…

Vérnyomáscsökkentő hatása van. A céklalé hozzájárulhat a magas vérnyomás csökkentéséhez, és segíthet megelőzni a magas vérnyomás kialakulását. Egy kutatás rámutatott arra, hogy naponta 2-2,5 dl céklalé elfogyasztása akár több órára is kordában tarthatja problémás vérnyomásunkat.

Méregtelenít és zsírégető hatása van. A cékla erősíti a bélrendszert, a benne lévő betain pedig segíti a zsírok lebontásában. A cékla erős májtisztító hatással bír, a máj pedig az egyik legfontosabb szerv a méregtelenítéshez.

Növeli az állóképességet. A rendszeres céklafogyasztás növeli a vér nitráttartalmát, javítja a keringést, ennek következtében pedig javul a szövetek oxigénellátása.

Gyulladáscsökkentő hatása van és segít a rák megelőzésében. A cékla a betain tartalmának köszönhetően hatékony gyulladáscsökkentő is. Megvédi a sejteket, a belső szerveket, rendszeres fogyasztása betegség megelőző hatással is bír, Egyes kutatások szerint védelmet nyújt bizonyos rák fajták, a máj-, a vastagbél és a bőrrák ellen.

És a végére ejtsünk még pár szót arról is, hogy a cékla vetése és nevelése tulajdonképpen gyerekjáték, már pár négyzetméteren is sikeresen nevelhető. Otthoni kezdő kertészkedőknek is nyugodt szívvel ajánlhatjuk. Sőt, egy szezonban akár többször is vethető, ha már kifogytunk a készletekből.

Bár a köztudatban a cékla vörös, érdekességként megjegyeznénk, hogy nem feltétlenül, sőt! Húsának színe a fehértől, az aranyon és többszínűn át egészen a mélybordóig terjed, rengeteg változata ismert. Ha esetleg szeretne Ön is eldicsekedni szomszédainak egy egy különleges fajtával, próbálja ki! Ide kattintva webáruházunkban megrendelheti saját szivárványos cékla mix vetőmeg csomagját!

Tehát céklára fel!

A sárgarépa sosem volt narancssárga! Tudta?

 

Több ezer éve használt kultúrnövény, mégis alig ismert eredeti formájában. A répát már a görögök és a rómaiak is termesztették, a késő római időben már nemesítették is.

A sárgarépa a Nyugat-Ázsiában honos vadmurokból fejlődött ki, melynek gyökere vékonyabb, fásabb és kevésbé édes volt. Később a görögök és a rómaiak is részt vettek a termesztésében. Első “klasszikus” utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók. Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el az Ibériai-félszigetre, innen terjedt el Észak-Európa felé.

Eredetileg lila színű volt, de a folyamatos termesztésnek és szelekciónak köszönhetően később más színváltozatok is előkerültek. A 12. századi andalúziai arab tudós földműves, Ibn al-‘Awwam átfogó művében, a Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha) említ piros és sárga színű répatesteket. Így lehetett, hogy a középkori Európában már a szivárvány több színében is előfordult az addigra egyik jelentőssé váló gyökérzöldség. Ezidőben már lila, sárga, fehér és piros változatai is ismertek voltak.

A jelenlegi leghitelesebbnek tűnő források szerint a 17. században Holland kertészek nemesítették a ma ismert színváltozatát, melyet az uralkodói ház által, a Holland nemzeti színként is használt narancssárga színű változat lett.
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépárról Lippay Jánostól.

A sárgarépa azóta is fontos kultúrnövényünk, mely narancssárga színét a benne található magas β-karotinnak köszönheti.

A sárgarépa rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Többek között jelentős kalcium, vas, magnézium, B-, C- és E-vitamin tartalma. Magas béta-karotin tartalmáról ismert leginkább, amit szervezetünk A-vitaminná alakít át, mely leginkább látásunkra van jó hatással. Béltisztító hatású, ennek köszönhetően alkalmazhatjuk hasmenés, székrekedés esetén, magas rosttartalma hozzájárul az emésztéshez.

Nem utolsó sorban pedig csökkenti a koleszterinszintet és erősíti az immunrendszert.